"Elvették" a családi pótlékot.

Hogyan vihetjük külföldre a gyermekünket?

Felháborodott anyuka jött be a napokban irodánkba. Elvették a családi pótlékunkat! – kiabálta, szinte köszönés helyett. Nehezen sikerült csillapítanunk felindultságát, hellyel, pohár teával kínáltuk, s pár korty után végre higgadtabban mesélte el a történteket. Kiderült, gyermeke több alkalommal igazolatlanul hiányzott az egyik helyi iskolából. Az ilyen hiányzások száma meghaladta már az ötven tanórát is, és a szülők nem foglalkoztak az iskolaigazgató értesítésével, melyben figyelmeztette őket a helyzetre. Később kaptak hivatalos levelet az önkormányzattól is, de nem vették át és/vagy elkallódott – az anyuka már nem emlékezett rá pontosan. Tény, hogy a minap ismét levelet hozott a posta: a település jegyzője felfüggesztette a családi pótlék folyósítását. Ezt nehezményezte az édesanya, akinek elmondtuk: bizony a jogszabályok szerint járt el a hatóság.

Ugyanis, ha a tanköteles korú gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul mulaszt, akkor az iskola igazgatójának kötelező jelzése alapján a település jegyzője (jegyzői gyámhatóság) jár el az ügyben. Ha az igazolatlan hiányzás az adott tanévben a tizedik kötelező tanórát elérte, akkor a hatóság a szülőt, törvényes képviselőt értesíti, végzésben tájékoztatja a szankciókról. Ezt a levelet „vesztette el” az anyuka. Ha pedig a tanévben az igazolatlanul mulasztások száma már az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozásig jutott, jönnek a súlyosabb szankciók. Ebben az esetben a jegyző felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását, illetve kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az ellátás szüneteltetését. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, a gyermek védelembe vételéről is határozatot hozhat a jegyző, erről gyámhatóságként dönthet. Ettől az évtől, tehát 2012-től ez már akkor bekövetkezhet, amennyiben a gyermek igazolatlan hiányzása meghaladja a 10 órát.

A családi pótlékról tudni illik, hogy azt a Magyar Államkincstár a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez havonta nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként nyújtja. Havi összege 2012-ben egygyermekes család esetén 12.200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 forint. Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300 forintot kapnak, a két gyermeket nevelő egyedülállónak gyermekenként 14.800 forint jár. A három- vagy többgyermekes család gyerekenként 16.000, a három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló pedig gyermekenként 17.000 forintot kap. Más az ellátás összege tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén. Nekik gyermekenként 23.300 forint a támogatás. Ugyanennyi a családi pótlék a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekeknél. A legtöbbet a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülállónak utalnak: gyermekenként 25.900 forintot.

A hozzánk forduló édesanya végighallgatta a tájékoztatást, meg is nyugodott. Aztán elmesélte, férje jó ideje külföldön dolgozik, és olyan biztos munkahelyet talált, hogy most már az egész család utánuk költözhet. Így mindjárt ki is egészíthettük az ismereteit, mit kell tenni a kiutazás előtt, vagy hogy miképpen történik ilyen esetben a családi pótlék folyósítása.

Ismertettük az édesanyával a gyermek külföldre vitelének lényeges szabályait is. Végleges külföldre távozás esetén a szülőnek a gyámhivatal előtt nyilatkoznia kell, a gyermek külföldre viteléhez a gyámhivatal engedélye szükséges. A hivatal megtagadhatja az engedély kiadását, ha az a gyermek érdekeivel ellentétes. Így például akkor, ha az ifjú családtag nem akar kimenni és itthon megfelelő helye van, vagy ha a szülők nem tudják igazolni hova mennek.

Ha csak az egyik szülővel távozik a gyermek külföldre, a másik szülő jóváhagyása szükséges, melyről a gyámhivatal előtt kell nyilatkoznia mindkét félnek. A gyermeknek a másik szülővel való kapcsolattartásánál mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

Abban az esetben, ha a másik szülő tiltakozik, és a különélő szülők nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja őket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.

Ha a gyermeket külföldre viszik, és a kint tartózkodása a harminc napot meghaladja, a szülőnek, törvényes képviselőnek bejelentési kötelezettsége van a gyámhivatalon keresztül a Magyar Államkincstárhoz. Ez a családi pótlék folyósításának felfüggesztésére vonatkozik. Kérhetik az EU országaiba indulók, ha munkavállalás céljából mennek és a gyermek ott fog óvodába, iskolába járni. Amennyiben bejelentik a kis családtag külföldre vitelét, akkor 3 hónap után odakint jár a családi pótlék (euróban). Ha elmulasztják a gyámhivatalnál, a támogatást Magyar Államkincstárnál továbbra is itt kapják, de visszafizetési kötelezettség terhelheti a szülőt, törvényes képviselőt, ha kétszeresen veszik fel a pénzt. Többek között felfüggesztik a családi pótlék utalását a gyermek távolléte alatt akkor is, ha három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távoznak, amely nem az Európai Unió tagállama. Ugyanez történik, ha a választott ország az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

A gyermek végleges külföldre távozásakor a gyámhivatal határozatban tájékoztatja a törvényes képviselőt a lakcímváltozásra vonatkozó bejelentési kötelezettségéről. Arról is értesítik, hogy kérheti a kapcsolattartás szabályozását vagy újraszabályozását (utóbbi eset elvált szülőknél lehetséges). A gyámhivatal az engedélyező határozatot közli a családi pótlékot folyósító szervvel.

A hatósági jóváhagyás nélkül a szülőre, törvényes képviselőre szankciók várhatnak. Így akár társadalombiztosítási ellátásoktól is eleshet egyes államokban (pl. Ausztria), de akár duplán is adóztathatják. Vagy pedig a külföldi tartózkodás a gyermek jogellenes külföldre vitelének minősülhet.

Megbeszéltük az édesanyával azt is, mi várható, ha a gyermek külföldön folytatja tanulmányait. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy magyar állampolgár engedély nélkül folytathasson tanulmányokat külföldön. Tankötelezettségét külföldi oktatási intézményben is teljesítheti. Megkötés, hogy a lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását be kell jelenteni a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes település jegyzőjének. Ha pedig a tanuló már hazai iskolába is beiratkozott, az iskola igazgatójával is tudatni szükséges. Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya

Végül úgy zártuk a beszélgetést, hogy az anyuka megígérte, ha további, konkrét kérdései lesznek, újra felkeresi ügyfélszolgálatunkat a Balatonalmádi, Ady Endre utca 2. szám alatt. Vagy jelentkezik a 88/542-551-es központi telefonszámon.

Ő már tudja, hogy munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Ahogy az Önökére is, mindenkiére, aki segítségre szorul. Bármikor forduljanak hozzánk bizalommal.

Balatonalmádi, 2012. január 20.