Tisztelt Olvasóink! Több jelzést kaptunk, hogy új büntetéseket vezetett be a Rendőrség, az eddig elnézett, megszokott helyzetekben is bírságot szabnak ki, ezért szeretnénk összefoglalni és egyértelművé tenni a tapasztalt változások hátterét. Ebben kaptam segítséget Papp Csongor r. őrnagytól, a Balatonalmádi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztályának vezetőjétől.

2008. január 1-jétől a 410/2007. Kormány rendelet (az ún. objektív jogszabály) bevezette a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, azaz a szabálysértések egy részét kivette a hagyományos szabálysértési eljárások közül, és áttette ennek a rendeletnek a hatáskörébe.

Az alapvető különbség az, hogy míg a szabálysértéseknél a hatóságnak meg kell állapítani az elkövető személy kilétét, addig a közigazgatási bírság eseteiben, azaz objektív szabályszegéseknél a jármű országos gépjármű-nyilvántartó szerinti tulajdonosa, illetve üzembentartója lesz a bírság megfizetésére kötelezett. Ez alól a fizetési kötelezettség alól csak kivételes esetekben mentesül a tulajdonos/üzembentartó, és ezt a mentességet neki kell igazolnia megfelelő, alakisághoz kötött szerződéssel, okirattal. Ilyen esetek, ha már nem az övé a jármű, a cselekmény elkövetését megelőzően a járművét ellopták, kölcsönadta valakinek, alkalmazott vezette menetlevéllel.

2009. augusztus 1-jétől a 156/2009. Kormányrendelet bevezette az úgynevezett k.) pontos szabályszegéseket – a gyorshajtás, a biztonsági öv nem használata, a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása és az ittas vezetés (kerékpárosok) és járművezetés eseteiben –, akkor, ha a szabályszegő személy kiléte a helyszínen megállapítást nyer, vagyis igazoltatják.

Az az alapvető különbség az ún. k.) pontos és az objektív szabályszegések között, hogy a k.) pontos szabályszegés esetén az elkövetővel szemben az intézkedő rendőr a helyszínen szabja ki a
közigazgatási bírságot, amennyiben az elkövető elismeri a szabályszegést. Ha az elkövető a helyszínen nem ismeri el a szabályszegést, úgy ellene közigazgatási eljárás indul.

k.) pontos szabályszegések

• a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”)

• a biztonsági öv nem használatára,

• a továbbhaladás tilalmára („tilos jelzésen történő áthaladás” tilalmára),

• a járművezető szervezetében a szeszesital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés, járművezetés”) eseteire vonatkoznak.

objektív szabályszegések

• a megengedett legnagyobb sebességre,

• a vasúti átjárón való áthaladásra,

• a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

• a járművel történő megállásra és várakozásra,

• az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

• a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,

• a természet védelmére vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.”

A fentiekből is látszik, hogy több szabályszegés tartozik az „objektív” kategóriába. Ezekben az esetekben nem történik rendőri igazoltatás, azaz nem állapítja meg a rendőr az elkövető kilétét, hanem a rendszeresített technikai eszközzel (pl. PDA, vagy SCS-103) rögzíti a szabályszegést, ami online módon továbbításra kerül a feldolgozókhoz. Az állampolgár vagy az érintett jármű tulajdonosa/üzembentartója pedig csak a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság leveléből értesül a közigazgatási eljárás megindításáról, illetve a vele szemben kiszabott közigazgatási bírság összegéről.

2011. július 1-ével lényeges változás, hogy a 410/2007, Kormány rendeletet módosították, és a járdán történő szabálytalan várakozás is az objektív szabályszegések közé került.

A közigazgatási bírsággal sújtható esetekben, a szabálysértési eljárásokkal szemben újdonság az is, hogy a hatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, fixek a büntetési tételek, amit a rendelet melléklete rögzít.

Amíg az objektív szabályszegéseknél csak pénzbírság szabható ki, addig a k.) pontos szabályszegésnél büntetőpontot is kell adni az elkövetőnek. Tehát, ha például valakit gyorshajtásért megállítanak, akkor a pénzbüntetés mellé még büntetőpontot is kap, ha nem állítják meg a helyszínen, úgy a tulajdonos/üzembentartó „csak” pénzbírságot fog kapni, hiszen a büntetőpont személyhez kötődik.

Vezetői döntés alapján, a Balatonalmádi Rendőrkapitányság illetékességi területén a PDA-val rögzített szabályszegések esetén az intézkedő rendőr a jármű szélvédőjén elhelyezett nyomtatványon hívja fel az érintett figyelmét a rendőri intézkedésre!

Ne feledjék, a Rendőrség nem alkotja, csak végrehajtja a jogszabályokat!

Kollégáim nevében is balesetmenetes közlekedést kívánok!