Az 1928-ban kiadott „Balatonalmádi és környéke” térképen (Magyar Fürdőtérképek 4.) felsorolja a térképész a fontosabb adatokat, így az akkor működő cukrászdákat is. Ezeket a térképen számozással jelöli a következők szerint. 4. Kelemen: Baross G. u. 5. Majbó: Baross G. u. 6. Németh: Arany J. u. A térképi ábrázolás minden bizonnyal egy adott időpontban felvett állapotot tartalmaz. Erről ad információt a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. 1927. évi jelentése: „Megvetettük alapjait a klasszikus olasz stilű kávéháznak a ligetben, amely a Park Pavilon néven ismert régi fabódé helyett egyenesen látványosság számba megy. A kávéház 1928-ban üzemben lesz.”

Almádi első, legalábbis az eddig előkerült adatok alapján, cukrászdája. Ne tévesszen meg senkit, hogy az épületen, bár alig láthatóan, váróterem felirat van, aminek története a következőkben derül ki. A Veszprémi Hírlap 1902. november 16-i számában megjelent cikk: „Jövő évre Park Pavilon képe 1903 körül. Park látványa 1906 körül, a Kossuth-szobor felől. meglepetés a fürdőház és a Petőfi szobor közötti téren egy díszes pavilont állítottak fel, amelyik az őszi pozsonyi kiállításnak volt a dísze, melyben ezután cukrászda és egyébb elárusítások lesznek.”

Visszásságok Almádiban című, 1903. július 19-én, a Veszprémi Hírlapban megjelent cikkben olvasható … a gőzhajó állomás számára várakozás pavilont vettek, de ezt a fürdőház elé tették eléktelenítve a parkot és takarva Petőfi szobrát.

Részben igaza van a cikk írójának, mert a Sóhajok Hídja (akkor még nem létezett) irányából nézve valóban letakarhatta a Petőfi-szobrot. A Kossuth-szobor felől tekintve viszont sorakoznak az 1902–1903 években létrehozott alkotások. Nevezetesen Kossuth-szobor 1903, Zenepavilon 1902, Petőfi-szobor 1902 és Cukrászda másképpen Váróterem 1902.

Nincs adatunk arra nézve, hogy pontosan mikor dőlt el a Cukrászda kontra Váróterem, vagy Váróterem kontra Cukrászda vita. Logikusan vizsgálva a kérdést Váróterem céljára a kikötőtől mért nagy távolsága miatt nem volt alkalmas. Nyilván belátták az illetékesek, hogy mi a realitás és cukrászda funkciót nyert az épület.

Az 1913-ban kiadott képeslap szerint cukrászda működött az épületben. A kiszolgálás láthatóan „szabadtéri” volt, ami két okra vezethető vissza. Egyrészt épület szerkezetére, egyrétegű deszkafal, ami kiállítás céljára készült. Másrészt szemmel láthatóan nagy volt a forgalom a parkban. Lehet, hogy másik cukrászda nem is volt Almádiban? A fasort 1902-ben telepítették és a törzs vastagságát tekintve reális az 1913. évi adat.

Az 1925-ben kiadott képeslap tanúsága szerint bővítették az épületet egy szerelt szerkezetű épületrésszel. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. pénzügyi jelentésében szerepel egy tétel „vasvázas pavilon újbóli összeállítása” mint a múlt évben végzett munka. A fennmaradt iratokból nem derül ki a pavilon első alkalommal történt bővítésének időpontja. A képes levelezőlap sem precíz támpont, mert nem tudható mikor készült a felvétel. Az épületen levő VÁRÓTEREM feliratot átfestették PARK PAVILON-ra, a funkciójának megfelelőre.

A képes levelezőlapot 1931-ben adták ki, az épület 1927–1928-ban készült. A kettős építési időpont, az akkori gyakorlatnak megfelelően azt jelentette, hogy ősszel tető alá hozták, majd a következő tavasszal befejezték az építést, a szezonra készen állt az épület. A bal felső kis képen a Kelemen cukrászda részlete látszik, homlokzatán két függőleges felirat, JEGESKÁVÉ és CUKRÁSZDA igazolja funkcióját. Az épület jelenleg is létezik, igen jelentős átalakítás mellett, a Baross Gábor és a Babits Mihály utcák találkozásánál.

A Németh Cukrászda épülete az Arany János és a Jókai Mór utcák találkozásánál jelenleg is létezik, mint lakóház. Eredetileg a földszinten cukrászda a tetőtérben panzió volt. A képen bal oldalon, a nyárfa sor előtt látható az épület. A szemben levő másik saroktelek akkor még beépítetlen.

(Folytatása következik.)