Az Új Almádi Újság márciusi számában, azonos címmel megjelent ismertetés folytatásaként a következőket kell megemlíteni. A bemutatott Kossuth-bankók eltérnek a ma forgalomban levő papírpénzektől. Az eltérés elsősorban abban mutatkozik meg, hogy ma "kétoldalas" minden bankjegy, azaz mindkét oldalon a címlettel összefüggő ábrázolás található. Ezzel szemben az 1848-49-ben kiadott bankjegyek "hátoldalán" csak többnyelvû szöveggel együtt készített díszítő nyomat fordul elő. Kivétel a 100 forintos címlet, amelyiknek a hátoldalán is megjelenik a 100-as szám.

A hátoldali szöveg a következő: Ezen jegyek hamisítói 's utánzói nyolc évre terjedhető börtönbüntetéssel büntettetnek. Magyar, gótbetűs német, szlovák, horvát és román nyelven helyezik kilátásba a tekintélyes mértékû büntetést. Meg kell említeni, mint érdekességet, hogy a román szöveg cirill betûkkel íródott. Továbbá az érték szöveges meghatározásánál hasonlóan jártak el. A hátoldali nyomat mintázata mind formában, mind színben változatos, feketétől a liláig terjedően.

Az egyes bankjegyek színei sok árnyalatot mutatnak, például a 30 krajcáros címlet világos szürkétől középszürkéig fordul elő. Külön téma az 5 forintos címlet, mert eleve két alapszínben, vöröses piros és barna nyomtatták, Budán és Debrecenben. Tónuskülönbségek gyakoriak.

Az előzőekben bemutatott bankjegyek hátoldali képéből jól látható, hogy minél magasabb címletű a bankjegy, annál díszesebb a hátoldala. Ez, valamint a bankjegyek változó alakja, színe és nagysága bárki számára felismerhetővé teszi, hogy milyen értéket képviselő pénzt kap, vagy fizet vele. Gondoljunk arra, hogy teljesen új papírpénz került forgalomba és nem mindenki tudott írni-olvasni akkoriban.

Külön figyelmet érdemel a bankjegyek számozása, amit részben kézírással végeztek el. Előzőekben ismertetett Kossuth-bankóknál ez az alábbiak szerit történt. A számozás két részből állt, a nyomtatott betűkből álló sorozatjelzés, valamint a későbbiek során kézzel ráírt számokból. Nem minden bankjegynél azonos módon, aminek nyilván megvolt a maga jelentősége.

A 15 és 30 pengő krajcáros és az 1 forintos címleteknél csak nyomdai úton készült betűkombinációk találhatók. A 2 és 5 forintosoknál egy nyomtatott és egy kézzel írt jelzés, illetve szám látható. Végül a 10 és 100 forintosaknál a nyomtatott betűk mellett kétféle kézzel írt szám fordul elő. Egészen biztosan megvan ennek is a magyarázata. Még annyit megjegyezhetünk, hogy nem kis munka volt a bankjegyekre sorszámot írni. A legnagyobb szám, illetve jelzés, amivel találkoztam 5 forintos bankjegyen levő "Sor RJh 657025" volt. Eddig 13 betűkombinációt volt módom megismerni, közülük ötnek volt 500000 feletti sorszáma. Érdekes kutatási terület, hány darab bankjegyet nyomtattak, kik és hol írták rá a számokat, mi történt akkor, ha hibát vétettek stb.