Balatonalmádiról 1928-ban kiadott térképen egyértelműen jelölték a település főbb utcáit. Ezek a következők voltak. Erzsébet királyné (ma Bajcsy-Zsilinszky) út, Baross Gábor út, Kossuth Lajos utca és Óvári Ferenc út. Érdekes adalék, hogy az Erzsébet királyné út vége Vörösberényben, a Szent Ignác templom előtti téren volt. Szintén említésre méltó adat, hogy a másik három utca az eredeti nevét viseli. Természetesen nem volt ez mindig így, mert közülük a Baross Gábor út, mint „legfőbb” útvonal, először Sztálin, majd Lenin út néven szerepelt. Egyedül a Kossuth Lajos utca neve maradt változatlan, ami minden településen konstans utcanév ma is.

Az említett utcák egyrészt ősrégi nyomvonalukon haladnak, másrészt a vasútállomásokhoz vezetnek, a település szerkezetének meghatározó elemei, amelyek a vasúti közlekedés megindulásával (1909. július 9.) még jelentősebbé váltak. A Baross Gábor utca az 1900-as évek elején Fő utca néven volt ismert. Ezt az elnevezést településeket összekötő funkciójából következően kaphatta, mert a 71. számú főközlekedési út megépítéséig erre szolgált. A Balaton északi partján levő településeket összekötő út, például Budáról Füredig vezető kocsiút Almádit érintő szakasza a következő volt.

Kenese, Vörösberény, Erzsébet királyné út, Baross Gábor út, Óvári Ferenc út, végül a Torgyöpi csárdánál átlépte a Veszprém és Zala vármegyék határát Alsóörs felé. Itt meg kell jegyezni, hogy Vörösberény területe a kenesei határig terjedt, miután Fűzfő teljes területe Vörösberény része volt. Füred már akkoriban is jelentős helynek számított, és a hajóközlekedés megindulásáig a fentebb ismertetett útvonalon folyt a közlekedés. A vasúti közlekedés megindulásáig Veszprémből az almádi szőlejükhöz igyekvők is Vörösberény felől közelítették meg Almádit.

A Baross Gábor út, Jókai utca és a vasútállomás közötti szakaszának beépítettsége még laza. A térképen 4-es számmal jelölt Kelemen cukrászda épülete, amelynek változását a képek tükrözik.

EGY ÉPÜLET VÁLTOZÁSAI

Az 1928-ban kiadott képes levelezőlapon a Baross Gábor út keleti oldalának és a mögöttes terület egy részének a beépítése látható. Az út említett oldalán, a Kossuth Lajos út csatlakozásától az állomásig terjedő szakaszán összesen négy épület található. Ezek a Benkő-féle kocsma, a Pósa-féle papír és írószer kereskedés, a Pongrácz-féle ruházati bolt és a Kelemen cukrászda épülete, utóbbi jelentős takarásban. Az épület eredeti architektúráját tekintve megállapítható, hogy építési idejének, illetve korának megfelelő nívót képviselt, amit sikerült megsemmisíteni.

A mára kialakult utcakép meglehetősen vegyes és lényegében egy épület, a Pongrácz féle bolt, őrzi eredeti építészeti értékeit. Kár, hogy a leégés utáni helyreállításnál a sarkon volt karakteres tetőidom nem készülhetett el.

A nagyításon jól érzékelhető a Baross Gábor út két oldalának beépítése. A Kelemen cukrászdával szemben a Posta épülete, mint fontos közintézmény épült fel. Az épület sarok telken áll, mert a ma is meglevő köz, az egykori Zsák vendéglő hátsó (gazdasági) megközelítését biztosította.

A megsárgult kép ad információt arról, hogy milyen volt az épület eredetileg. Pontos építési ideje nem ismert, de legkorábban az 1920-as évek elején épülhetett.

Az épület első átalakítása az OTP-fiók megnyitásakor történt. A kép bal oldalán látható kis toldalék épület az OTP székház építésekor lebontásra került.

Az épület hátsó homlokzata még őrzi eredeti architektúráját, bár az OTP székház megépült, ugyanis a kép jobb szélén látszik az emeleti lakásokhoz vezető lépcsőlefedés.

Az új OTP székház épületének elkészülése után a régi épület még nem változott. Építészeti kapcsolatát az épületek közé elhelyezett lépcsőház biztosítja.

Az eddigi átalakítások eredménye. Eredménye???