A november 11-i Márton nap zárja le a népszokás szerint az éves gazdasági munkákat, kezdetét veszi a természet téli pihenő időszaka, e napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Napjainkban ebből  leginkább a Márton napi liba fogyasztása maradt fent. A naphoz azonban Szent Márton legendája is kötődik..

A legenda szerint a 4. században Szombathely környékén született és a római császár katonájaként szolgáló Márton egy különösen hideg téli estén francia honban lovagolva megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké is szentelték. A (legelterjedtebb) monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban.  A libák azonban hangos gágogásukkal elárulták, így megtalálták és Tour püspökévé szentelték.

A Nyilas jegyében

A tűz, mint őselem a Nyilas csillagjegyben jelenik meg harmadszor a zodiákuson. A Kosban az ifjúkori hév, az Oroszlánban az érett ember tüze, itt  pedig az idősödő ember kihunyni és lángra kapni egyaránt képes parazsa a tűz megnyilvánulási formája. A Nyilas november 22-től december 21-ig tartó jegyében az ősz a ködös, esős, borongós utolsó  szakaszába lép. A föld minden kincsét elvesztette, vagy igyekszik elrejteni.

A Skorpió jegyében

A Nap sírjába száll, mondták a régiek az ősz közepéről, vagyis amikor az ősz közepéről, vagyis amikor október 23. és november 21. között a Skorpió jegyében járunk. Az égen mindig  a földi természetben történő események jelképei figyelmeztetnek bennünket a világ egységére. A Skorpió jegye  az őszi hideget, párás félhomályt idézi. Ugyan ilyenkor még egy-egy virág kibontja szirmait, de ezek az utolsók az év során, és talán épp ezért olyan különös illatúak.

A föld azért nyeli el a nyári természet pompás gazdagságát, az illatokat, ízeket hordozó növényeket, virágokat, terméseket és gyümölcsöket, mert ilyenkor kezdődik az állatövi éjszaka. Minden erő  a mag szunnyadó energiájához válik hasonlóvá.

A  MÉRLEG JEGYÉBEN

A Mérleg csillagkép az egyik legrejtélyesebb jelképrendszerű jegy. Az egyensúly és az igazságosság szimbólumaira gondolunk, mikor a mérlegről van szó. Ennek megfelelően már az egyiptomiak hitvilágában a halottak szívét Anubisz  teszi mérlegre az Ítélet Csarnokában, és a szívnek az igazságot jelképező tollal  kell egyensúlyba kerülnie. A későbbi korok mitológiában is rendre előkerül a mérleg, mint a harmónia és az igazság kifejezője, de tapad hozzá a régi időkben a bírókkal kapcsolatban kialakult vaskalaposság fogalma, és gyakran beszélnek a misztikus hagyomány bölcsei a Mérleg jegy és a vízözön idején fontos szerepet játszó Noé építette bárka kapcsolatáról.

Csillagjegyek nyomában A SZŰZ JEGYÉBEN Az augusztus 23. és szeptember 22. közötti Szűz csillagképet a zodiákusban szívesen azonosítják Justítiával, az igazság római istennőjével. Hivatkozni szoktak rá, hogy az igazságszolgáltatás jelképe a szomszédos csillagkép, a Mérleg, amelyet a szűz tartana. A szűz azonban sokkal régebbről származik, az asszír-babiloni kultúrában már ismert volt. Eredetileg Istárnak, a szüzesség és termékenység istennőjének alakját látták benne. Az ő szerelmesének Tammúznak, a gabonaistennek a halálát követően az alvilágba követte őt a halhatatlan szépség, hogy visszahozza onnan. Amíg vissza nem kapta, elvette a föld termékenységét. A Szűz fő planétájának -  amely módosíthatja a csillagkép hatóerejét -  a Merkúrt tartják. Nem véletlenül hozták összefüggésbe a két égi jelenséget, mivel a Szűz által jelzett időszak, a természeti viszonyoknak megfelelően, a betakarítás, a javak összegyűjtésének, elraktározásának az ideje. Az értékek felhalmozásával a többletképzést is összefüggésbe hozhatjuk, amely a kereskedelem alapja lehet. Márpedig Merkúr legfőképp a kereskedelem istene. Az eddig elmondottak egybecsengenek azzal a  népi bölcsességgel is, hogy  ilyenkor szeptemberben a még pompázó természet, a föld, bár erősnek mutatja magát, de már nem képes új életet létrehozni, minthogy  a belőle sarjadt növények felszívták erejének javát. Ezért is a Szűz időszaka ez a néhány hét, mert ekkortól kezdve fél éven át a föld szűzen vár az újabb megtermékenyítő, rejtelmes erőkre. A Szűzben születetteket éppen ezért a rendszerező hajlam, az értékek összefogása jellemzi, lényeges tulajdonságaik mindegyike ebből vezethetőek le. Sokan tartják úgy, hogy a Szűz más kultúrákba öröklődött továbbélése Perszefoné története, akinek lányát rabolta el az alvilág ura, amiért az anya az ősszel és a téllel sújtotta a földet, hogy tavasszal visszaadja, amit megőrzött, visszatartott. Ám az istennőhöz hasonlatos jellemvonásokra e jegy szülöttei csak akkor számíthatnak, ha az égbolt valamennyi sorscsillaga is együtt áll. A Szűz jegyűeknek a visszatartás alapállása miatt sok bajuk akadhat a szerelemmel: könnyen megeshet, hogy nehezen fejezi ki érzelmeit. Számára inkább a szellemi-baráti kapcsolat lényegesebb, mint a testiség. Az e jegyben világra jötteknek a gyomor, a bélrendszer és az idegrendszer megbetegedéseire kell különösen ügyelnie, de  - ha hagyja - képzelt betegségek is megkeserítik kedélyét. Híres Szűz volt Goethe és Kossuth is. Kilián László író Veszprém Művészetek Háza igh. A SZŰZ JEGYÉBEN

Az augusztus 23. és szeptember 22. közötti Szűz csillagképet a zodiákusban szívesen azonosítják Justítiával, az igazság római istennőjével. Hivatkozni szoktak rá, hogy az igazságszolgáltatás jelképe a szomszédos csillagkép, a Mérleg, amelyet a szűz tartana. A szűz azonban sokkal régebbről származik, az asszír-babiloni kultúrában már ismert volt. Eredetileg Istárnak, a szüzesség és termékenység istennőjének alakját látták benne.

Az ő szerelmesének Tammúznak, a gabonaistennek a halálát követően az alvilágba követte őt a halhatatlan szépség, hogy visszahozza onnan. Amíg vissza nem kapta, elvette a föld termékenységét.

AZ OROSZLÁN JEGYÉBEN

A forró kiteljesedett nyárban járunk július 23. és augusztus 22. között. A természet felveszi a legkiteljesedettebb, leggazdagabb arculatát. Érett, finom gyümölcsök várnak bennünket a fákon. Már a gabonafélék is az aratás idejét élik a búzától a kukoricáig. A föld minden megérlelt kincsét kínálja fel: olyan fennséggel tárja magát elénk, ahogyan csak a királyi vad, ahogyan csak a királyi vad, az oroszlán tud megjelenni. Az aranysörényűvé stilizált állat ezért is lett az időszak jelképe, amelyhez természetes módon társultak az önmagából uralkodni képes hatalom, az arisztokratikus eleganciájú erő fogalmai. Az oroszlán uralma persze a szépség és öntörvényűség mellett azonos lehet a könyörtelenséggel vagy – az emberre vonatkoztatottan – az érett életkorral is, amikor kiteljesedetten, legeredményesebben képes megvalósítani magát a hanyatlás előtt.

Július 2.   Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház emlékezik meg Szűz Máriának Keresztelő Szent János édesanyjánál tett látogatásáról. Viszonylag kései keletkezésű Mária-ünnep, a 14. században vált általánossá. Boldogasszony a várandós anyák, a szegények, a szükségben szenvedők és a halottak oltalmazója. Hazánkban az aratás kezdőnapjaként tartják számon. A nap elnevezése az aratás egykori módjára utal, amikor a nők még sarlóval arattak.

Július 13. Margit

Ha esőt, zivatart hoz, "mérges Margitnak" nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, akkor a hagyomány szerint elkezdődhet a szabadban való fürdőzés.

Július 20. Illés

Ősi kígyó- és medveünnep, a pásztoroknak dologtiltó nap. Gonoszjáró napnak is számít; gyakran zivatart, jégesőt hoz.

Július 22. Mária-Magdolna

Szépségvarázsló nap. Az e napon vágott leányhaj biztos sikert arat. Ez a nap is zivatarhozó napnak számít.

Július 25. Jakab

Ezen a napon áll meg a szőlő növekedése, és kezd édesedni.

Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk, de nincs kizárva a zivatar.

Június 8.   Medárd napja

Időjárásjósló nap. A közhiedelem szerint, ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog.

Június 10.   Margit napja

Vértanú Szent Margit ünnepe A retek-, és káposzta-, lenvetés ideje

Június 13.   Páduai Szent Antal napja

A háziállatok patrónusa, az egyház legfőbb "alamizsnás" mestere. Kultuszát a ferencesek terjesztették el. Dologtiltó napnak tartották.

Június 24.   Szent Iván napja

A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja.

Június 29.   Péter-Pál napja

Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja

AZ IKREK JEGYÉBEN

A tavasz  az Ikrek jegyébe lépve teljesen kikerekedik, közeledik  a nyári napforduló. A május 21. és június 20. közötti hetekben a lombok sűrűvé válnak, az egész természetet a sokasodás, növekedés, terjeszkedés, másként  fogalmazva, a virágnyílás után a gyümölcsérlelés jellemzi.

A természet nagy kibontakozása mindig magában rejti a kettősséget. Ilyenkor is gondolnunk kell  a veszendőre és a maradandóra, de arra is, hogy ezek összetartoznak. Ennek kifejezésére született  a görög mitológia szép története  Léda gyermekeiről Kasztórról és Polüdeikészről,  az ikrekről, akiket az égen is láthatunk az állatövi csillagképek közt.

Legszebb hónapunk talán a május. Friss, üde még minden, öröm kilépni az utcára, végre benépesülnek a játszóterek, egyre több sétáló óvodás csoportra mosolyoghatunk rá.

Biztos nem véletlen, hogy 1950. óta ennek a szépséges hónapnak utolsó vasárnapján tartjuk a gyereknapot.

Magyarországon a II. világháború előtti években egy egész hét róluk szólt, a háború utáni években kicsit feledésbe merült, majd 1949. novemberében a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozata alapján azóta is ezen a szép napon próbáljuk gyermekeinket még jobban kényeztetni.

A KOS JEGYÉBEN

A Kos jegyébe március 21-én lép a Nap. Ez már kétségkívül az igazi tavasz kezdete. Az éjszaka hossza ekkor válik egyenlővé a nappaléval, hogy aztán a világosság végképp győzedelmeskedjen  őszig, és mind hosszabb időre fejtse ki áldásos hatását a nyers, ám egyben termékeny földre. A Kos jegyénél feltétlenül szólni kell az ősi kultúrákban ismert istenekről, félistenekről, akiknek az a tavaszponthoz köthető különös tulajdonságuk volt, hogy nem születnek. Mégis időről időre újjáélednek. Mintha  csak a természet megszemélyesítéséről lenne szó. Ez nem véletlen. Az ősi kultúrákban – és nemcsak a zsidó-keresztény kultúrkörben – több helyen találhatunk említéseket, ábrázolásokat az istenségről, aki bárány (a kos hím bárány) hátán utazik. Erről a bárány- és istenség-összekapcsolásról tanúskodik a keresztény fogalom, az isten Báránya is. A bárányáldozattal ezért találkozhatunk a zsidó, a keresztény, sőt a görög vallástörténetben avagy mitológiai rendszerben.

Szent György a leghíresebb szentek közé tartozik. A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy) viseli nevét, gondoljunk a mi balatoni Szent György-hegyünkre.

Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert. Szent György a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt A legenda szerint legyőzte a Silena város közeli tóban élő sárkányt.

Hőstettének hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek. Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. A lovagok, a lovas katonák, a fegyverkovácsok, a szíjjártók, a  vándorlegények és a cserkészek patrónusává vált.

Jó látni március 8-án azt a néhány férfit, aki virággal kezében siet. Manapság a nőnap idejétmúlt, szocialista képződménynek titulált vacakként került a szemétre, noha érdemes lenne tartalmán elgondolkodni.

Az ünnepnap kialakulásának történetében egészen 1857-ig kell visszatekintenünk. Ebben az évben, március 8-án, New Yorkban a textiliparban dolgozó nők tüntetést szerveztek  emberibb munkafeltételek és magasabb fizetés reményében. Erre emlékezvén nevezték ki március 8-át Nemzetközi Nőnapnak a Koppenhágában ülésező Szocialista Internacionálé tagjai 1910.ben - tiszteletadásuk jeleként a nők jogaiért évek óta küzdő feminista mozgalmak előtt. Az első nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ünnepelték meg. Magyarországon először 1914-ben ünnepelték a nőnapot,viszont 1949-től folyamatosan veszített értékéből, mert az állami propaganda a saját szolgálatában állította.

A Halak jegyében

Óceánok , tengerek fényhatár alatti mélységeinek, átláthatatlan állapotok jegye a Halaké február 20. és március 20. között. A Halak jelet a misztikus hagyomány a Halak világkorszakának főszereplőjével is azonosítja, aki Jézus Krisztus.

A görög mitológiában azonban a természetben a tél utolsó, legkegyetlenebb szorításával

Jellemezhető időszaka két, halas történettel hozható összefüggésbe. Amikor Aphroditét és fiát Eroszt a rettegett földi szörny, Typhon megtámadta, a szerelem istennője a számára biztonságot jelentő tengerbe vetette magát. A menedéket, az ősszületést jelképező elembe belerántotta Eroszt is, és azon nyomban  mind a ketten hallá változtak, hogy a sötét mélységbe merülhessenek megszabadulva az üldözőtől. A Halak jegyének ábrázolásain azért láthatunk a két figura farkán szalagot, mivel az biztosította, hogy el ne veszítsék egymást. A szalag az anya-gyermek kapcsolat elszakíthatatlan összetartozásának szimbóluma is.

MÁRCIUS - Böjtmás hava

Március 12.  Gergely napja

Gergely-járás: az iskoláskorú gyermekek országosan ismert, színjátékszerű játéka. A nap ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban. Elsősorban köszöntő, adománygyűjtő célja volt. A diákok ezekből az adományokból teremtették meg a tanulásukhoz szükséges anyagi feltételeket. Ezen a napon vetélkedőket, diákpüspök-választást és felvonulásokat rendeztek. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert mondás, miszerint ha ezen a napon esik a hó: "Megrázza még szakállát Gergely."

Tudós kutatók szorgos szemelgetésének eredményeként ma már tudjuk, hogy az „április bolondja“  kifejezésünk is nyugatról gyűrüzött be hozzánk valamikor a 16. század után. Igaz, vannak még ősibb nyomai délen is, de nálunk francia majd német hatásra terjed el, amit jól mutat a „poisson d’Avril“ és az „Aprilsnarr“, vagy az olasz „Calandrino“, amit később követett az angol „April fool“. A fentiekből következően inkább városi, mintsem falusi szokás lett, amit legtöbben gyerek-mulatságként éltünk meg.

Asszonyfarsang a Balaton-felvidéken

A farsang idõszaka Vízkereszttõl (január 6.) Hamvazószerdáig a tél végét, a tavasz kezdetét jelentõ évnegyedkezdet, amikor a hiedelem szerint megnõ a gonosz, ártó hatalmak ereje, amelyek ellen fokozott védekezésre van szükség. Hagyományai több pogánykori ünnepre vezethetõk vissza. A hozzá kapcsolódó mágikus cselekmények gonoszûzõk, bajelhárítók, de termékenység- és bõségvarázslók is.

FEBRUÁR - Böjtelő hava

Február 14.   Bálint napja

Bálint napján ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz. A Szerelmesek Napja. Magyarországon 1990- ben éledt fel e jeles nap megünneplése.

Február 16.   Julianna napja

Julianna ókeresztény vértanú volt. Ezen a napon általában esik a hó, és ettől az időjárás enyhülését várják.

JANUÁR - Boldogasszony hava

Január 1. Újév

A polgári év kezdőnapja. A pogány Rómában az évkezdetet Janus tiszteletére tartották, kicsapongással ünnepelték. Az emberek jókívánságokat mondtak, ajándékokat adtak egymásnak. A január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Egyik népszerű szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani, nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján, és sokféle tiltással is találkozhatunk.

Az állatövi jegy vagy zodiákus tizenkét, csillagképek által jelölt részre (csillagjegyre) osztja az ekliptikát, azaz azt az utat, amin a Nap a Földről nézve végighalad egy év alatt.

Az ókori Babilonból származik; ez az első ismert égi koordinátarendszer.

Ma az asztrológiában használják.

A BAK JEGYÉBEN

Amikor a Nap útja a Bak csillagképen halad át december 21. és január 19. között akkor az egész világ teljesen magába fordul.

A növények a hó alatt, az állatok téli állomba szenderülve és az emberek is többször merengenek el helyzetükön, érzéseiken. Talán ezért sem véletlen, hogy ez az időszak, a nagy évi pályán a legalacsonyabb pont, az amikor megszületett Jézus Krisztus, aki világosságot, a megváltás kegyelmét hozza. Olyankor kell megszületnie, amikor minden elkomorul. Mintha a legelbizonytalanítóbb éjfél csendje, a szegénység, az elhagyatottság legmélyén kellene világra jönnie, hogy a titkokkal teli, zord alvilági erőkkel szemben ragyogjon fel és legyőzze azokat.