Rövid hó a február –
minden élő tavaszt vár.
Várjunk mi is kicsikét,
míg elmúlik néhány hét.

Inkább magyarul…

Természetesen az idegen szavak (túlburjánzása) ellen írok le néhány gondolatot. Nem könnyű erről írni, hiszen nyelvünk mostanáig is befogadott számtalan, idegenből (török, német, angol, latin…) vett szót. Önhatalmúlag háromfelé bontom a témát.

1/ Idegen eredetű szavak, amelyek már teljesen beépültek nyelvünkbe. Sokszor nem is tudjuk, talán már nem is érezzük, hogy nem tőzsgyökeres magyar szó, amit hallunk, használunk. Nézzünk néhányat belőlük: érc – kelepce – labilis – krumpli – posta – sámli.

2/ Idegen eredetű szavak, amelyekre nyelvészeink vagy a társadalom buzgó egyedei próbáltak belőlük vagy helyettük magyar szavakat alkotni, ám ezek nem mentek át a köztudatba, illetőleg nem fogadta be őket a nyelvünk. Ilyen például a telefon helyére előhozott távbeszélő szó. Pedig milyen sokáig ez volt a hivatalos neve a telefonnak. Emlékezzünk rá, nem is olyan régen az előfizetőket tartalmazó kiadvány neve Távbeszélőnévsor volt. Ide sorolhatjuk az autó szót is, ami hivatalosan gépjármű, de ezt valóban csak hivatalos szövegben használják: gépjárműadó, gépjárműforgalom, illetőleg: gépkocsi, gépkocsibaleset, gépkocsivezető stb. Szolgálhatok közelebbi példával is: e-mail. Ezt a szót próbálják nyelvészeink villámpostának (az Édes Anyanyelvünk c. folyóirat ezt javasolja), villanypostának elnevezni, de ezeket a szavakat szinte senki sem használja (magam annyiban vagyok kivétel, hogy a villámposta szót támogatnám, de csak rövidített formájában: vipo-ként; egyébként túl hosszú; ezt a rövidítésemet viszont a nyelvészek nem fogadják el – őszinte sajnálatomra).

3/ Ez a legnagyobb csoport azokat az idegen szavakat tartalmazza, amelyekre meghonosodott (vagy meghonosítandó, átvételre alkalmas) magyar szó van. Különféle újságokból idézek. „A holdjárműnek ezt az alkatrészét magyar konstrukció alapján gyártották le.” Lehetett volna: magyar tervek, magyar mérnökök elgondolása, megszerkesztése szavakkal kiváltani a konstrukció szót. Tovább: „A díszes prospektus minden fontosabb adatot és programot tartalmaz.” Ebben a mondatban kicserélném a prospektus szót, mert az ismertető jó magyar szó lenne, és a program helyett azt írtam volna, hogy rendezvényt, műsort tartalmaz. De el is lehetett volna hagyni a prospektus szót: Többször utaltam már arra, hogy a fölösleges szavakat töröljük szövegünkből. A díszes kiadvány… - mindenki tudta volna, hogy miről van szó. „Minden jelentkező jó referenciával rendelkezett, ezért nehéz volt a választás.” A referencia többértelmű szó; itt ajánlást, ajánlólevelet jelent. De a „rendelkezni” igét is ki kell iktatnunk: minden jelentkezőnek jó volt az ajánlólevele… Egyébként jelenthet a referencia bizalmas tájékoztatást valakiről, amit nem lenne kívánatos a jelentkezéshez csatolni.

„Kiderült, hogy a terv nem volt egyéb egy naiv illúziónál.” Kihagynám a mondatból az „egy” szót (fölösleges), a naiv illúzió helyett pedig úgy fogalmaznék, hogy a terv maga alaptalan reményre épült.

A végtelenségig lehetne folytatni a fölöslegesen használt idegen szavak felsorolását. Csak azt kérhetem, hogy mielőtt kimondjuk (még inkább: ha leírjuk) az idegen szót, gondolkozzunk egy kicsit: nincs-e rá jó magyar szó. Aki sok idegen szót használ, nem a műveltségét, hanem a lustaságát bizonyítja!

Vipo: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.