Címlap Olvasói levél

Vendégkönyv


Olvasói levél
Kérdés: őrizhetjük-e nyelvünkben korunk letűnt korú elnevezéseit? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Lechner László Budapest-Káptalanfüred   
2012. január 15. vasárnap, 18:53
Pannonia vagy Pannónia?
Sok évet megértem már, a múlt emlékei és a jelen megnyilvánulásai
egyaránt hatnak rám. Bizonyára ezért zavar, hogy újabban
rendszeresen hosszú „ó”-val írják a hajdani, dunántúli római
tartomány nevének második szótagját. Diákkoromban, amikor a
gimnáziumokban nyolc évig tanították a latin nyelvet, természetesnek
vettük, hogy a latinban nincs hosszú ékezet, és ha onnan
átvettek egy elnevezést, azt eredeti írásmódjával használták.
Pannonia Áramszolgáltató Rt. volt a neve az 1930/40-es években
a Veszprém megyei Villamosműnek. (Egyik üzemtörténeti írásom
kiadványának korrektúráján alig győztem törölni az átgépeléskor
rárakott vesszőket ennek a vállalatnak a pontos megnevezésén.)
Volt Pannonia Kávéház a veszprémi Kossuth Lajos utcában, sőt
„Pannonia Otthon” elnevezést olvashatunk Almádi régi térképén
is. Ma ugyanezen a helyen Kulturális Központ áll, a régiből átvett
névre viszont – ki tudja miért -, rátették a hosszú ékezetet. Az
1950/60-as években használt, jó emlékű, magyar gyártmányú
motorkerékpárunk még elfogadottan viselte a Pannonia nevet.
„Virágos kert vala híres Pannonia….” olvashatjuk Kodály egyik
kórusműve szövegében, de kifejezően csengett a Cantus
Pannonicus felirat is Veszprém Város Vegyeskara egyik hanglemezének
borítóján.
Úgy vélem, ha már veretes ősi elnevezéssel kívánunk utalni
térségünk hollétére, akkor legyünk következetesek és pontosak a
leírásokban is. Ha erre az a válasz, hogy az ilyen változtatás
nyelvünk írásmódjának átalakulásával jár együtt, akkor azt
kénytelen vagyok elfogadni, de nem nagy örömmel.
Lechner László
Budapest-Káptalanfüred

Pannonia vagy Pannónia?

Sok évet megértem már, a múlt emlékei és a jelen megnyilvánulásai egyaránt hatnak rám. Bizonyára ezért zavar, hogy újabban rendszeresen hosszú „ó”-val írják a hajdani, dunántúli római tartomány nevének második szótagját. Diákkoromban, amikor a gimnáziumokban nyolc évig tanították a latin nyelvet, természetesnek vettük, hogy a latinban nincs hosszú ékezet, és ha onnan átvettek egy elnevezést, azt eredeti írásmódjával használták. Pannonia Áramszolgáltató Rt. volt a neve az 1930/40-es években a Veszprém megyei Villamosműnek. (Egyik üzemtörténeti

Bővebben...
 
Hol vagytok, véndiákok? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Zatkalik András   
2011. december 15. csütörtök, 00:00
HOL VAGYTOK, VÉNDIÁKOK?
Halottak napján jártam a vörösberényi temetőben, ahol feleségem
elődei előtt hajtottunk fejet. Hazafelé indulván pillantottam
meg Bécsi Ilona igénytelen sírját. Vagy talán azt sem. A
halom rég besüppedt, rajta a kereszt korhadt, a felirat olvashatatlanná
vált az idők folyamán. Pedig nem is olyan régen hunyt
el a kedves, szelíd tanárnő, sokunk Ica nénije, aki a földrajzot
tanította a Váci Mihály iskola sok-sok felsősének.
Lehangoló látvány a puszta sír, s nehezen tudom elhinni,
hogy az almádi öregdiákok megfeledkeztek volna Ica néniről.
Jómagam (kit messzire sodort az élet Almáditól) csak most értesültem
tanárom távoztáról, de biztos vagyok felőle, hogy volt
kollégái, tanítványai nem feledték el. Vagy mégis?
Nem késő, ha lelkiismeretünkön enyhítünk, s valaki (aki ott
is lakik!) felvállalja volt tanáraink emlékének ápolását.
Tegyük meg, almádi véndiákok, s ez is közelebb hoz bennünket
egymáshoz!
Zatkalik András

Halottak napján jártam a vörösberényi temetőben, ahol feleségem elődei előtt hajtottunk fejet. Hazafelé indulván pillantottam meg Bécsi Ilona igénytelen sírját. Vagy talán azt sem. A halom rég besüppedt, rajta a kereszt korhadt, a felirat olvashatatlanná vált az idők folyamán. Pedig nem is olyan régen hunyt el a kedves, szelíd tanárnő, sokunk Ica nénije, aki a földrajzot tanította a Váci Mihály iskola sok-sok felsősének.

Bővebben...
 
LOUNDZS PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 
Írta: Kajáriné Kállói Gabriella – gabikajari@invitel.hu   
2011. november 18. péntek, 18:56
LOUNDZS
Az Új Almádi újság júniusi számában megjelent “Nyelvünk kincsei”
című írására szeretnék e helyt reagálni, illetve a kávéházunk névadásával
kapcsolatban ott megfogalmazott kérdésekre válaszolni.
Életem párja munkája során, korábban nagyon sokat utazott és
együtt is sok időt töltöttünk a világ különböző repülőtereinek váróiban,
lounge-aiban. Ezek általában – de nem mindig – kényelmes tágas helyek,
de az ott eltöltött idő mindig egyfajta pozitív várakozást jelentett akár
“elfelé”, akár hazafelé tart az ember. Nem zárható ki, hogy az így szerzett
élmények ihlették üzletünk keresztelését.
A vágyunk az, hogy nálunk, városunk lakói, vagy a hozzánk látogató
vendégek bármikor zavartalanul, kényelmes és kellemes körülmények
között tölthessenek el néhány percet, vagy órát egy finom kávé, vagy egy
pohár jó bor mellett.
A névválasztásnál nem az angolszász névadás divatját kívántuk követni,
de – amint az S. Novotny Júlia cikkében is olvasható – ez a szó több
olyan jelentéssel is bír, amelyeket együtt nem használhattunk volna,
külön-külön pedig nem fejezik ki azt, amit együtt jelentenek. (Az angolban
a lounge [loʊɲʤ] szónak még igei alakja is van!)
Mai világunkban akár akarjuk, akár nem az angol nyelv, az angolszász
eredetű szavak, kifejezések jelen vannak a mindennapjainkban,
hasonlóan, mint az elmúlt századokban a német, annak előtte pedig a
latin. Szerintem, kiszélesedő világunkban a mai és utánunk jövő generációknak
arra kell törekedni, hogy óvják, műveljék a saját – páratlanul
szép – nyelvünket, de értsék, beszéljék másokét is. Attól még lehetünk
lokálpatrióták...
Kajáriné Kállói Gabriella – Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Az Új Almádi újság júniusi számában megjelent “Nyelvünk kincsei” című írására szeretnék e helyt reagálni, illetve a kávéházunk névadásával kapcsolatban ott megfogalmazott kérdésekre válaszolni.

Életem párja munkája során, korábban nagyon sokat utazott és együtt is sok időt töltöttünk a világ különböző repülőtereinek váróiban, lounge-aiban. Ezek általában – de nem mindig – kényelmes tágas helyek, de az ott eltöltött idő mindig egyfajta pozitív várakozást jelentett akár “elfelé”, akár hazafelé tart az ember. Nem zárható ki, hogy az így szerzett élmények ihlették üzletünk keresztelését.

Bővebben...
 
Borúra derű PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Győri Miklósné   
2011. november 15. kedd, 18:11
BORÚRA DERŰ
Ránk köszöntött az ősz, amikor a nap csak néha mosolyog ránk,
és az ember gyereke – egy új megfogalmazásban – dinamikusan
stagnál. Ilyenkor néha nehéz a levegővétel is, és nincs már egy szem
virág sem körülöttünk, ami feldobja a hangulatunkat. Szépek az ősz
színei, de mégiscsak az elmúlást idézi ez az évszak.
Én szeretnék a magam módján a lehangolódás ellen tenni.
Amikor a város forgalmas helyein járnak, látják majd, hogy mókás
plakátok jelennek meg itt-ott. Céljuk kizárólag a szórakoztatás. Senkit
nem szeretnék velük megijeszteni, bántani, félrevezetni. Ha azt
olvassák valahol, hogy „HÓNALJSZŐR BEÜLTETÉST VÁLLALOK”,
stb., jusson eszükbe a sok buta reklám, amikkel a média a fejünket
tömi. Ezeket elkerülni már nem tudjuk, legfeljebb kifigurázhatjuk
őket. Erre vállalkozom én is. Ha a plakátokra pillantva adrenalinszintjük
csak egy keveset is emelkedett, már elértem célom. Ez a
boldogsághormon ötvenszer erősebb a morfiumnál, és hozzájárul
ahhoz, hogy a bánatos időben ne orrunkat lógatva sétáljunk az utcán,
hanem emelt fővel, derűsen.
Vidám őszt kívánok Neked, Almádi!
Győri Miklósné
Hasonló ötleteket várok a 20/5566-594-re

Ránk köszöntött az ősz, amikor a nap csak néha mosolyog ránk, és az ember gyereke – egy új megfogalmazásban – dinamikusan stagnál. Ilyenkor néha nehéz a levegővétel is, és nincs már egy szem virág sem körülöttünk, ami feldobja a hangulatunkat. Szépek az ősz színei, de mégiscsak az elmúlást idézi ez az évszak.

Én szeretnék a magam módján a lehangolódás ellen tenni.

Amikor a város forgalmas helyein járnak, látják majd, hogy mókás plakátok jelennek meg itt-ott. Céljuk kizárólag a szórakoztatás. Senkit nem szeretnék velük megijeszteni, bántani, félrevezetni. Ha azt olvassák valahol, hogy „HÓNALJSZŐR BEÜLTETÉST VÁLLALOK”, stb., jusson eszükbe a sok buta reklám, amikkel a média a fejünket tömi. Ezeket elkerülni már nem tudjuk, legfeljebb kifigurázhatjuk őket. Erre vállalkozom én is. Ha a plakátokra pillantva adrenalinszintjük csak egy keveset is emelkedett, már elértem célom. Ez a boldogsághormon ötvenszer erősebb a morfiumnál, és hozzájárul ahhoz, hogy a bánatos időben ne orrunkat lógatva sétáljunk az utcán, hanem emelt fővel, derűsen.

Vidám őszt kívánok Neked, Almádi!

Hasonló ötleteket várok a 20/5566-594-re

 
Kedves Almádiak! PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 
Írta: te   
2011. július 02. szombat, 17:54

Vigyázzunk jobban városunkra!

Hiába a sok szépen ültetett virág, felújított, drága pénzen rendbe tett épületek, ha hagyjuk, hogy vandál kezek elcsúfítsák őket!

Graffitik a berényi műemléktemplom oldalán, a Ramada csigalépcsőjén, összetört üvegek a Zenepavilonban?

Biztos, hogy senki nem látta, amikor csinálták?

Bővebben...
 
Ünnepi hangok PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 
Írta: Szekér Zoltán   
2010. november 27. szombat, 19:38

Örömmel és megtiszteltetéssel tettem eleget Németh Béla igazgató úr felkérésének miszerint, korábbi megállapodásunknak megfelelően tartsak egy megemlékezést az 1956 –os forradalomról.

A közel fél órás előadásra október 21-én került sor a Vörösberényi Általános Iskolában. A 8. osztályosok részére megtartott ismertetést áthatotta a forradalmi eseményekben személyesen résztvevő és az utó következményeket kisebb-nagyobb mértékben vállaló személy szavainak hitelessége.

A diákság részéről nagyfokú érdeklődést, feszült figyelmet tapasztaltam. Az ilyen jellegű élménybeszámoló sajnos elég ritka iskoláinkban!

 
Almádi Borfesztivál PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 
2010. november 27. szombat, 19:22

Olvastam az Almádi Újságban a borhét megrendezésének ötletével kapcsolatos vitákat.

Hiteles dokumentumok támasztják alá, hogy már Kerényi László polgármestersége alatt javasoltam egy Almádi Borfesztivál megrendezését bevonva a kertbarát köröket is! A Gazdasági Bizottság megtárgyalta az ügyet de olyan horribilis összeget kértek a sátorhelyekért (a balatonfüredi díjak közel háromszorosát!), hogy a kezdeményezés elhalt.

Üdvözlettel: Floidl Imre

 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

Hirdetés

Letölthető anyagok

Ki olvas minket

Oldalainkat 16 vendég böngészi
XHTML and CSS. | Kepri Portal