|
A madáretetők környékén néha villámgyors támadások, és
gyors halálok tanúi lehetünk!
És nem mindig a zsákmányként szolgáló apró énekesmadarak
az áldozatok! De ne vágjunk a dolgok elébe.
Az őszi lombhullás után a kertváros „átláthatóvá” válik, így
könnyebb vadászterületet kínál a második leggyakrabban látható
vágómadarunknak, a karvalynak. Ilyenkor mi is megfigyelhetjük
villanásnyi támadását, esetenként pedig szörnyhalálát!
A karvaly /Accipiter nisus/ a héjához hasonló küllemű, de
feleakkora ragadozó madár. A Brit-szigetektől Japánig, Norvégiától
Koreáig elterjedt, politipikus faj, 7 alfajjal. Nem vonuló,
egy-egy példányával azonban a vonulás minden formáját műveli.
Legidősebb ismert példánya 20 éves volt. A tojó felül szürkésbarna,
alul fehér, szürkén sávozva. A hím felül kékesszürke, alul
vöröses sávozott. Ültükben farkukat jellegzetesen rázogatják.
Élőhelye főleg a síkvidéki ritkás erdők, facsoportok.
Városiasodását is megfigyelték, pl. budapesti költés. Mindkét
élőhelyen szükséges a nagy fordulékonyság és a gyorsaság,
aminek nincs híjában. Vadásztechnikája is erre alapul. A fergeteges
rohamok mellett gyakran a bokrok „szoknyája” alatt,
portyázva repül, így zavarván fel a zsákmányt. A kisebb testű hím
a veréb méretűek specialistája, a majdnem dupla méretű tojó
rigókkal, sőt az örvös galambbal is elbánik! Nemritkán szélső
fákon ülve, jellegzetes peckes testtartásban figyeli a légteret,
aztán hosszas üldözésbe kezd. Meglepő magasságba is követi
áldozatát. Némely példánya a bozótban lesbe ülve várja a cinkecsapatokat!
Repüléstechnikája a nászidőszakban a leglátványosabb.
Hullámainak mélypontja szinte a földön van, vagy összezárt
szárnyakkal zúg az ágak közé! /Ragadozó madár szinte a
legkisebb szárnysérülésbe belepusztul..!/
Fészkét szívesen, de nem kizárólagosan építi fiatal fenyőfára,
törzshöz közel. Májusban 4–6 tojáson kotlik, kb. 35 napot. A
fiókák egy hónap után röpülnek ki. A karvaly szinte kizárólag
apró testű énekest eszik. Zsákmányoló támadásait olyan
sebességgel és elszántsággal, mondhatnám szenvedéllyel hajtja
végre, hogy a verébnek, cinkének alig van esélye menekülni.
Előfordul, hogy ez a szenvedély lesz a végzete, mert valami tárgynak,
vagy ablaküvegnek repül! A civilizációs halálokok közül a
karvalynál ez az első helyen áll. Segíthetünk madarunknak a nagy
üvegfelületekre ragasztott fekete színű ragadozómadár
szellemképpel. /Igényes üveges e nélkül ki se megy a munkaterületre./
Az énekesmadarak állományának egészségesen tartásával, a
karvalynak fontos a szerepe a táplálékláncban. Ne avatkozzunk
bele az életükbe-halálukba. Csak bölcsen szemlélődjünk az etető
környékén.
A faj történetében a mezőgazdaság kemizálása miatt az 1960-
as évek végzetesnek látszottak, mára a vegyszerezés csökkenése
és a védelem a felszaporodásukat eredményezte! Hazánkban
maximum 2000 pár
körüli a fészkelők
száma, az európai
állomány is stabil.
A karvaly furfangos,
vakmerő madár!
Tavaly Laci barátom
lányának galambházába
járt táplálkozni,
úgy, hogy a galambok
15 cm x 20 cm-es röpnyílásán
közlekedett,
zsákmányostul! És
egyébként is „kösszöni
jól van”, mint a fotó
mutatja.
Írta:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Fotó: novaklaszlo.hu
A madáretetők környékén néha villámgyors támadások, és gyors halálok tanúi lehetünk!
És nem mindig a zsákmányként szolgáló apró énekesmadarak az áldozatok! De ne vágjunk a dolgok elébe.
Az őszi lombhullás után a kertváros „átláthatóvá” válik, így könnyebb vadászterületet kínál a második leggyakrabban látható vágómadarunknak, a karvalynak. Ilyenkor mi is megfigyelhetjük villanásnyi támadását, esetenként pedig szörnyhalálát!
A karvaly /Accipiter nisus/ a héjához hasonló küllemű, de feleakkora ragadozó madár. A Brit-szigetektől Japánig, Norvégiától Koreáig elterjedt, politipikus faj, 7 alfajjal. Nem vonuló, egy-egy példányával azonban a vonulás minden formáját műveli. Legidősebb ismert példánya 20 éves volt. A tojó felül szürkésbarna, alul fehér, szürkén sávozva. A hím felül kékesszürke, alul vöröses sávozott. Ültükben farkukat jellegzetesen rázogatják.
Élőhelye főleg a síkvidéki ritkás erdők, facsoportok. Városiasodását is megfigyelték, pl. budapesti költés. Mindkét élőhelyen szükséges a nagy fordulékonyság és a gyorsaság, aminek nincs híjában. Vadásztechnikája is erre alapul. A fergeteges rohamok mellett gyakran a bokrok „szoknyája” alatt, portyázva repül, így zavarván fel a zsákmányt. A kisebb testű hím a veréb méretűek specialistája, a majdnem dupla méretű tojó rigókkal, sőt az örvös galambbal is elbánik! Nemritkán szélső fákon ülve, jellegzetes peckes testtartásban figyeli a légteret, aztán hosszas üldözésbe kezd. Meglepő magasságba is követi áldozatát. Némely példánya a bozótban lesbe ülve várja a cinkecsapatokat! Repüléstechnikája a nászidőszakban a leglátványosabb. Hullámainak mélypontja szinte a földön van, vagy összezárt szárnyakkal zúg az ágak közé! /Ragadozó madár szinte a legkisebb szárnysérülésbe belepusztul..!/
Fészkét szívesen, de nem kizárólagosan építi fiatal fenyőfára, törzshöz közel. Májusban 4–6 tojáson kotlik, kb. 35 napot. A fiókák egy hónap után röpülnek ki. A karvaly szinte kizárólag apró testű énekest eszik. Zsákmányoló támadásait olyan sebességgel és elszántsággal, mondhatnám szenvedéllyel hajtja végre, hogy a verébnek, cinkének alig van esélye menekülni. Előfordul, hogy ez a szenvedély lesz a végzete, mert valami tárgynak, vagy ablaküvegnek repül! A civilizációs halálokok közül a karvalynál ez az első helyen áll. Segíthetünk madarunknak a nagy üvegfelületekre ragasztott fekete színű ragadozómadár szellemképpel. /Igényes üveges e nélkül ki se megy a munkaterületre./
Az énekesmadarak állományának egészségesen tartásával, a karvalynak fontos a szerepe a táplálékláncban. Ne avatkozzunk bele az életükbe-halálukba. Csak bölcsen szemlélődjünk az etető környékén.
A faj történetében a mezőgazdaság kemizálása miatt az 1960-as évek végzetesnek látszottak, mára a vegyszerezés csökkenése és a védelem a felszaporodásukat eredményezte! Hazánkban maximum 2000 pár körüli a fészkelők száma, az európai állomány is stabil.
A karvaly furfangos, vakmerő madár! Tavaly Laci barátom lányának galambházába járt táplálkozni, úgy, hogy a galambok 15 cm x 20 cm-es röpnyílásán közlekedett, zsákmányostul! És egyébként is „kösszöni jól van”, mint a fotó mutatja.
Fotó: novaklaszlo.hu |