A Kínában őshonos kúszónövényt Új-Zélandon termesztésbe vették. A kivit a helyiek, valószínűleg a savanykássága miatt "kínai egresnek" nevezték, egészen az ötvenes évekig, akkor viszont kiderült, hogy ilyen, politikai vonatkozásokkal terhelt nevű (kínai, már gyanús!) gyümölcsöt az USA-ban eladni nem lehet, így hát "melonette" (= dinnyécske) néven próbálták értékesíteni. Ezzel meg nem politikai, hanem gazdasági gondok voltak, ugyanis a dinnyefélékre és a bogyós gyümölcsökre roppant magas importvámok voltak érvényben, úgyhogy ez a dinnye álnév se volt túl jó.

Egy importőr szükségét látta egy új névnek, mely piacos, és Új-Zélandra jellemző. Az ő hatására kapta a gyümölcs a kiwifruit nevet. Mára az egész világon így említik. Írják szimpla és dupla v-ével is.

Néhány fontos fajtanév: Hayward /zöld húsú/, Gold/sárga húsú/, Hinabelle/sárga húsú./, ZESPRI GREEN, ZESPRI GOLD és ZESPRI ORGANIC.

Hazáján, Kínán kívül Új-Zéland a termesztés fő központja. Terjedőben van Olaszországban, Chilében, Franciaországban, és telepítik Amerika szubtrópusi területein is. Fejlődőben van Spanyolország, Portugália és Görögország kivitermelése

A 40 ismert faj közül legfontosabb a chinensis. A szubtrópusi, trópusi melegigényes fajok közül a chinensis, a kolomikta és az arguta meghódította a mérsékelt égöv határvidékét, mert nagyfokú a hidegtűrésük. A nyugat-európai piacokon gyakori gyümölcsök a chinensis faj termései. A két előbbi faj jelentősége — mint gyümölcsé — kisebb. Kelet-Ázsiában az arguta és a kolomikta/ japánegres vagy amuri egres néven/ ismert gyümölcsök. Az Amur vidékén jellegzetes őszi lombszíneződést mutat az Actinidia kolomikta, amely az argutától ezüstös levélfelszínéről könnyen megkülönböztehető.

Miért érdekes mindez számunkra? Mert a chinensis és az arguta nemesített fajtái városunkban bizonyítottan megteremnek! Az én kertemben az arguta idén roskadásig tele van illatos virággal.

Sajnos kiviültetvényre nem lehet uniós pénzt szerezni. Pedig az értékesítés megszervezése esetén a kiviből kényelmesen meg lehetne élni: a termésbiztonsága nagyobb a legtöbb „magyar" gyümölcsénél, a kezelése egyszerű, a tárolhatósága pedig hűtés nélkül is szinte végtelen.

A gyümölcs maga nagyon egészséges, egy szem tartalmazza a napi (felnőtt) szükségletnek megfelelő mennyiségű C-vitamint, (kétszer annyi van benne, mint a narancsban) és a legtáplálóbb gyümölcsök egyike, ha az egy grammra vetített vitaminokat és ásványi anyagokat nézzük. Tartalmaz ezen felül káliumot (többet, mint a banán!), folsavat, E-vitamint, béta karotint; tele van antioxidánsokkal, immunerősítőkkel. Napi három darab csökkenti a vérrögképződés esélyét és magas rosttartalma segíti az emésztést. Fagylalt, lekvár, befőtt, sőt bor is készíthető belőle, Chilében állítólag legendásan finom kivibort érlelnek. Szószok, szörpök alapanyaga, természetesen van kivifagyi és kivis jégkrém, joghurt, a receptek száma végtelen.

A gyümölcsöt szobahőmérsékleten eltárolhatjuk 3-5 napig, hűtőben akár hetekig is, de bírja a fagyasztást is.

Alkalmas a növény lugas- és kordonművelésre, vagy rácsok, pergolák, falak, boltívek befuttatására is. Különleges, pirosas hajtásai és levelei alapján a dísznövényekkel is felveszik a versenyt.

Hazánkban a tűző nyári napsütés és a szárazság zavarja normális fejlődését, főleg a chinensisnek, így ilyen területekre ne ültessünk. Ezeken a helyeken télen is erősebben károsodnak. Jól érzik magukat az enyhébb napsütésű, félárnyékos, déli, délkeleti fekvésben, északi oldalról védetten. A tápanyagban gazdag, humuszos (maximum 5%) talajokat kedveli. Az erősen meszes, lúgos kémhatású talajokon rosszul fejlődik. Kedvező hatású a telepítés előtt adagolt istállótrágya. Nálunk vízigényesek, így a rendszeres öntözésről (májustól augusztusig) gondoskodni kell.

Az Actinidia fajták nagy része kétlaki (hím- és nővirágúak), így a termő példányok beporzásához hím egyedeket is kell telepíteni. Nagyobb növényszám esetén egy hím példány 5—8 nőivarú növény beporzásához elegendő. A beporzást a szél és a rovarok végzik.

Különleges feladatot jelent a növények metszése. A kiválasztott lugas- vagy kordonforma kialakításán kívül időnként az erősen futó, csavarodó, vékony hajtások lemetszésével a vastagabb, egyenes hajtásrészek megerősödnek, ami fokozza a termőképességet. 3—4 éves korban virágoznak és teremnek. Tenyészidejük hosszú, így a tavaszi virágokból képződő termések késő ősszel érik csak el az utóéréshez szükséges fejlettséget. A termőkorban levő növények megnövekedett foszfor- és káliumigényét műtrágyával pótolhatjuk. Hazánkban még nem ismertek betegségei és kártevői. Számítani lehet a takácsatka megjelenésére.

A kínai egres fajták szőrösek, és robusztusak, kétlakiak. Egy hím példányra 3-8 nőit telepítsünk. Vízhiányra levele barnul, szárad. Az arguta és a kolomikta karcsúbb, csupasz szárú, kisebb helyigényű. Köztük több az egylaki fajta. A talaj víztartalmára sem olyan kényesek! Mindhárman kiváló dísznövények, takarásra, kerítésre alkalmasak.

A japánegres v. kopaszkivi (arguta) levélnyele piros, lemeze fényes-zöld. A legnagyobb hazai fagyokat is garantáltan kibírja, termése kopasz, nem szőrös, így héjastól hámozás nélkül ehető. Apróbbakat terem, mint a szőrös fajták, viszont jóval bőségesebb hozamú, egy tő 12-15 kg-ot is teremhet. Május közepén virágzik, a termése október elejére –közepére érik be. Gyümölcse dundi, cseresznye méretű, amely szélesebb, mint hosszú, aromásabb, édesebb a szőrös kivinél.

Actinidia arguta 'Issai' (önporzós kopaszkivi, minikivi), az arguta és Actinidia polygama hibridje Japánból

Öntermékeny. Már egy tő is terem, így nincs szükség külön porzóra. Általában az első évben, amikor virágzik, még nem köt termést. Gyors növekedésű kúszónövény. Bőséges napsütést szeret. Hajtásait minden évben alaposan vágjuk vissza 8-10 rügyre. Illatos virágai május – júniusban nyílnak. Virágzáskor monília elleni szerrel permetezzük a jobb kötődés érdekében! Augusztus végén szeptember elején érik. Fagytűrő képessége jó, -30°C -ig fagyálló.

Amur-egres, amuri egres, mandzsu kivi /Actinida kolomikta/ őszi színeződése, és kicsi termesei miatt inkább dísz, mint haszonnövény.

Forrás: MIKLÓS- VARGA: TERMESSZÜNK KIVIT MO-N IS TEREBES LEXIKON.

Foto: Internet